A håzban mår csak emlék él
Lépted halk, földet sem ér
S ha ott ĂŒlnĂ©l az ĂĄgy szĂ©lĂ©n
Egy reggel Ășjra az enyĂ©m
MĂ©g egy perc ugye, nem a vilĂĄg?
LĂĄtlak Ășgy, ha mĂĄshol is jĂĄrsz
Ădes hangod a fĂ©ny szövi ĂĄt
Zajt lopva, csendben, némån
A gyertyåm ég, ha most jönnél
De téged mår csak sóhajom ér
Paråzsba hullt az izzó tûz
A szĂ©lnek Ășgysem keserĂ»
MĂ©g egy perc ugye, nem a vilĂĄg?
LĂĄtlak Ășgy, ha mĂĄshol is jĂĄrsz
Ădes hangod a fĂ©ny szövi ĂĄt
Zajt lopva, csendben, némån